Állásportál – álláshirdetésfeladás http://jobvip.hu Hírnök Média Lapkiadó Thu, 14 Jun 2018 07:56:03 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.6 http://jobvip.hu/wp-content/uploads/2017/07/favh-100x100.jpg Állásportál – álláshirdetésfeladás http://jobvip.hu 32 32 A munkáltatók nem támogatják a sportolást http://jobvip.hu/a-munkaltatok-nem-tamogatjak-a-sportolast/ Tue, 13 Mar 2018 18:58:23 +0000 http://jobvip.hu/?p=2626   A Profession.hu aktuális kutatásában annak járt utána, hogy mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. A válaszokat egy négy évvel...

The post A munkáltatók nem támogatják a sportolást appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
 

A Profession.hu aktuális kutatásában annak járt utána, hogy mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. A válaszokat egy négy évvel ezelőtti, hasonló felmérés eredményeivel összevetve kiderül, hogy csak kissé csökkent a ránk nehezedő nyomás. A legszembetűnőbb, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szemléletében sem történt lényegi változás. Ez jól látszik azon, hogy továbbra is keveset sportolva, sokat kávézva és cigarettázva próbáljuk túlélni a munkanapokat.

 Mozgás nélkül a főnök is idegesítőbb

A válaszadók 20 százaléka állította azt, hogy a munkája sok stresszel jár. Nem meglepő módon a 4 és 6 órás munkaidőben dolgozók körében ez az arány jóval kevesebb. A testmozgás jótékony hatását igazolja a kutatás azon állítása, hogy az aktívan sportolók szintén kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat. Csakúgy, mint négy évvel korábban, a legnagyobb stresszforrást a munkával kapcsolatos elvárások jelentik (23%). Amíg korábban a vezetőkel való kapcsolat nem okozott komolyabb konfliktust, addig ez idén a második leggyakoribb ok (20%). A kollégák (12%), az iparág helyzete (11%), az ügyfelek, partnerek (14%) és a munkakörülmények (12%) pedig nagyjából egyforma arányban okoznak kellemetlen pillanatokat.

Kidumáljuk a problémákat magunkból

A munkahelyi feszültségoldásnak egyik jellemző módja a sportolás. A válaszadók negyede kifejezetten ilyen célból mozog. Sajnos ennél magasabb azok aránya, akik a kávézást (29%) és a dohányzást (23%) részesítik előnyben. A leghatásosabb stresszoldónak szerencsére egy sokkal egészségesebb módszer számít: a megkérdezettek majdnem fele inkább kibeszéli magából a konfliktusokat. Az, hogy a stresszes hangulat ne álljon fent sokáig a munkáltatók érdeke is, hiszen az emberek 45 százalékára blokkoló hatással van a feszültség és csupán 17 százalék szerint van motiváló hatása.

A rendszeres testmozgás nem kap elég támogatást

Jó hír, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fele rendszeresen sportol, a legtöbben heti két-három alkalommal (47%). A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva nem nőtt azok aránya, akik a mozgást a mindennapjaik részévé teszik. Úgy tűnik a munkahelyek, továbbra sem támogatják munkavállalóik fizikai és mentális egészségének megőrzését. A Profession.hu legfrissebb kutatási adatai szerint 73 százalékuk semmilyen módon nem segíti dolgozói sportolását. Csupán egytizedük üzemeltet valamilyen sportlétesítményt, 6 százalékuk biztosít kedvezményes belépőjegyet és 4 százalékuk szervez sportnapot a dolgozóinak. A 2014-es adatok alapján leginkább a nagyobb méretű, 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják célzottan a sportolást.

Kutatási minta: 1054 fő, 18 évesnél idősebb, internetező népesség (nem, kor iskolai végzettség és település típusra reprezentatív)

The post A munkáltatók nem támogatják a sportolást appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét http://jobvip.hu/rettegnek-a-munkaadok-a-z-generaciotol-van-ahol-mar-4-napos-a-munkahet/ Tue, 13 Mar 2018 18:37:38 +0000 http://jobvip.hu/?p=2624 Online konferencia a rugalmas munkavégzési módokról  Budapest, 2018. március 13. – Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók...

The post Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Online konferencia a rugalmas munkavégzési módokról

 Budapest, 2018. március 13. – Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók preferenciáinak változása kapcsán Magyarországon is előtérbe került az otthoni munkavégzés. A lehetőségek és kihívások bemutatására a NetAcademia szervez Home Office Konferenciát. A 4 napos munkahétben dolgozó oktatócég a jogi szabályozás főbb tudnivalóit is ismerteti a március 20-án online is „látogatható” eseményen.

A jó fizetés még mindig alapvető szempontként jelenik meg a munkahely kiválasztásakor a Randstad Employer Brand Research 2017 adatai szerint. Ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan extrák, mint pl. a rugalmas munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége. Különösen igaz ez a most munkaerőpiacra kerülő Z-generáció tagjaira. „Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor biztosan nem is dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti. Ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés idő alapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítmény alapú mérésre van szükség, ez a »home office«  bevezetésének egyik alapfeltétele is” – mondta Litkei Péter, a Home Office Konferenciát szervező NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője. A szakember hozzátette, a rugalmas, otthoni munkavégzést ugyanakkor nem érdemes kötelezővé tenni, mert az belső feszültséget okozhat és a kezdők esetében sem célravezető megoldás.

4 napos munkahét és digitális nomádság

Nemcsak a munkavállalói preferenciák változása állítja kihívás elé a munkaadókat: a jövőben még inkább jellemzővé válnak azok a munkakörök, melyek online végezhetők. A NetAcademiához online oktatásra bejelentkezők között nagyjából minden ötödik hallgató kifejezetten otthonról tervezi hasznosítani az újonnan megszerzett tudást, de extrém példák is akadnak. Van, aki számára már a digitális nomád életmód elérése a cél, vagyis az, hogy valóban helyfüggetlenül – akár egy másik országból – dolgozzon be valahová.

A szabadságfok növelésének egy másik lehetősége a 4 napos munkahét bevezetése, mi erre idén álltunk át. Az elmúlt közel 3 hónap tapasztalatai alapján ugyanazt a munkamennyiséget képesek vagyunk elvégezni, mint a korábbi klasszikus munkarendben. A hatékonyság növelése mellett sokkal szabadabb és boldogabb munkavállalókra tettünk szert, akik számára így a magánéletre és persze saját maguk fejlesztésére is több idő jut, ennek tapasztalatait is megosztjuk a konferencián” – mondta Litkei Péter.

Munkahelyi baleset otthon?

Az otthoni munkavégzés persze számos jogi vonatkozású kérdést is felvet. Mi történik például akkor, ha a rugalmas munkaidejét töltő dolgozót otthon, mondjuk teregetés közben éri baleset. „Az uniós alapelv az, hogy a helytől és időtől független módon dolgozók pontosan ugyanolyan jogi védelemben részesüljenek, mint a munkáltató telephelyén dolgozó »rendes« munkavállalók. Áttételesen ez fogalmazódik meg a Munka Törvénykönyve vonatkozó passzusában, miszerint távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható” – magyarázza Barcsi Tamás, munkavédelmi tanácsadó, a Home Office Konferencia előadója.

A március 20-án megrendezésre kerülő Home Office konferencián további témák is terítékre kerülnek, az esemény online is követhető.

The post Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Dolgos vakáció http://jobvip.hu/dolgos-vakacio/ Tue, 13 Jun 2017 09:46:31 +0000 http://jobvip.hu/?p=2298 A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt...

The post Dolgos vakáció appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben a 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a NAV-nál kell igényelni a 17T34-es nyomtatványon. A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján – az adatbázisok rovatban -, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.

A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, a személyi jövedelemadó mértéke 15%, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó béréből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie. A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyi jövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozhatnak, ebben az esetben nem kötelező az írásba foglalt szerződés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Nyári diákmunka programjában azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a program indulásakor (július 1-jén) már betöltötték a 16. életévüket, befejezésekor (augusztus 31-én) pedig még nem múltak el 25 évesek. A programmal a diákok a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget. A diákok június 19-étől regisztrálhatnak az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál.

NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága

The post Dolgos vakáció appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Nekünk munka, nekik álom – Egy nap a fogyatékossággal élő emberekért http://jobvip.hu/nekunk-munka-nekik-alom-egy-nap-a-fogyatekossaggal-elo-emberekert/ Wed, 26 Apr 2017 13:33:13 +0000 http://jobvip.hu/?p=2260 Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint...

The post Nekünk munka, nekik álom – Egy nap a fogyatékossággal élő emberekért appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Május 30-án Budapesten és 19 vidéki helyszínen rendeznek különleges nyílt napot, ahol a programra pályázó fogyatékossággal élő jelentkezőknek lehetőségük adódik bepillantást nyerni álommunkájukba. Idén várhatóan több mint 200 résztvevő és ugyanennyi munkáltató vehet részt a programban.

A Neked Munka, Nekem ÁLOM! azoknak a fogyatékossággal élő embereknek szól, akik szeretnék kipróbálni álmaik munkáját és azoknak a nyitott munkáltatóknak, akik szívesen adnának nekik lehetősége erre. A program Írországból indult a “Job Shadow Day” keretében, amely napon az érdeklődő fogyatékossággal emberek átélhetik és kipróbálhatják milyen is lehet az “álommunkájukban” dolgozni.

Alapítványunk 1993 óta támogatja a fogyatékos embereket munkában való elhelyezkedését, képességeik kibontakoztatását, valamint azt, hogy lehetőségük legyen megteremteni maguknak az önálló élet feltételeit. A program 2015-ben indult el Budapesten, azóta hat városban vált ismertté és közel 60 fogyatékos ember és csaknem ugyanennyi munkáltató kapcsolódott be a programba. Idén további 13 helyszínnel bővül a lista, és jelenleg várhatóan több, mint 200 vállalat fogadja a fogyatékos résztvevőket. Meggyőződésünk, hogy az integráció és a befogadás ügyét legjobban a személyes találkozások szolgálják és ezt hivatott elősegíteni a Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés.” – mondta el Bíró Veronika a program vezetője.

Az eseménysorozat 2017. május 30-án indul Budapesten, és május 30-ától június 2-ig kerül sor a nyílt napokra országszerte. A programba bekapcsolódó munkáltatók esetében nem csak a cég mutatkozik be a résztvevő fogyatékossággal élő embereknek, hanem egy-egy konkrét munkakört ellátó munkavállaló is. Ő fogadja a fogyatékossággal élő munkavállalót, míg a résztvevő nyomon követheti a fogadó munkavállaló napját. A folyamatot tapasztalt mentorok segítik országszerte, elkísérik a munkahelyekre a résztvevőket, és a helyszínen egész nap hozzáértő támogatást biztosítanak a munkáltatóknak is egyaránt. A programban részt vehet bármilyen jellegű, magán, nonprofit szektorban vagy a közszférában működő munkáltató, vállalkozás és szervezet.

A Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés újabb mérföldkövet jelenthet a fogyatékossággal élő emberek támogatásában, megismerésében, elfogadásában és elősegítheti, hogy közülük egyre többen tudjanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni.

A nagy érdeklődésre való tekintettel Budapesten már beteltek a helyek, azonban a programmal együttműködő vidéki partnerszervezetek továbbra is várják a nyitott munkáltatók és az érdeklődő, fogyatékossággal élő emberek jelentkezését. További információ a program részleteiről: http://nekedmunka.hu

A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatja.

***A hátrányos helyzetű- és fogyatékos emberek foglalkoztatása, munkanélkülisége tekintetében Magyarország még sok kihívás, megoldandó feladat előtt áll, derült ki az Eurostat által 2015-ben készített felmérése alapján.  Az alacsony foglalkoztatási arány (Mo: 18,1%, EU28 átlag: 38,1%) és magas munkanélküliségi ráta (Mo: 24,9%, EU28 átlag:17,4%) Európa több országára jellemző ebben a célcsoportban. Magyarországon pedig a 2011-es népszámlálási adatok alapján az országban fogyatékkal élők száma közel 500 000 fő volt, és a fogyatékossággal élő emberek mindössze 13-14%-a volt a felmérés időszakában foglalkoztatott, messze elmaradva a fogyatékkal nem rendelkezőktől, akiknél ez az arány 48%. Ez a társadalmi csoport tehát nagymértékben veszélyeztetett a kirekesztődés, a tartós munkanélkülivé válás és az ezzel együtt járó pénzügyi nehézségek szempontjából.

Így különösen nagy igény mutatkozik arra, hogy olyan munkahelyek jöjjenek létre, melyek illeszkednek a képességeikhez, hosszú távon kínálnak munkalehetőséget és a tartós foglalkoztatás érdekében valós piaci keresletet elégítsenek ki.

 

The post Nekünk munka, nekik álom – Egy nap a fogyatékossággal élő emberekért appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
15 ezer magyar munkahely szűnhet meg! http://jobvip.hu/15-ezer-magyar-munkahely-szunhet-meg/ Thu, 23 Mar 2017 10:15:49 +0000 http://jobvip.hu/?p=2196 EU-s országok intézkedései miatt gyűjt aláírásokat a fuvarozók ipartestülete  A magyar fuvarozók uniós megbízásaiért küzd a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete...

The post 15 ezer magyar munkahely szűnhet meg! appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
EU-s országok intézkedései miatt gyűjt aláírásokat a fuvarozók ipartestülete

 A magyar fuvarozók uniós megbízásaiért küzd a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary). Az Unió egyes nyugati tagállamai ugyanis súlyos intézkedéseket hoztak, hogy kiszorítsák őket a piacukról. Ha az EU nem lép fel a megszorítások ellen, akkor közel tizenötezer magyar veszítheti el munkahelyét.

Dittel Gábor

A magyar fuvarozó vállalatok állandó fenyegetettség alatt állnak, egy-egy bírság ugyanis tönkreteheti a teljes céget” – magyarázta Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára

Egységes piacért és tisztességes versenyért küzd a közúti fuvarozók magyar érdekképviseleti szerve, a NiT Hungary. Az elmúlt években ugyanis Németországban, Franciaországban, Olaszországban, és január óta már Ausztriában is jelentős piacvédelmi jellegű korlátozásokat vezettek be a külföldi fuvarozókkal szemben, és ezek sokszor teljesíthetetlen adminisztrációs terheket rónak a magyar fuvarozó vállalkozókra is.

Az ipartestület által jogellenesnek tartott rendelkezések a fuvarozó vállalkozóknak előírják, hogy a tagállamokon áthaladó gépjárművezetőik bérét az országonkénti minimálbérhez igazítsák, útjaikat regisztrálják. Az indokolatlan korlátozásokkal az utóbbi négy évben jelentős fejlődésnek indult hazai fuvarozó vállalkozások versenypiaci hátrányba kerülhetnek, ami odáig vezethet, hogy közel tizenötezer gépjárművezetőnek szűnhet meg az állása. A probléma megoldását sürgető NiT Hungary vállalkozóinak körében aláírásgyűjtésbe kezdett. A szervezet a magyar fuvarozók nevében szólítja fel az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy akadályozza meg az egyes tagállamok megszorításait, mert azok ellehetetlenítik a magyar fuvarozókat.

Deli Andor, Európai Parlamenti képviselő elmondta: „A minimálbér kapcsán azt gondolom, hogy a kérdés valójában szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmus, amellyel egyes tagállamok saját piacukat védik. Ezért is fordultam kérdésemmel több ízben az Európai Bizottsághoz magyarázatért, illetve személyesen is tárgyaltam magas rangú tisztviselőkkel. Sajnos, a Bizottság mindezidáig kerüli a határozott állásfoglalást

A kelet-európai tagállamok az elmúlt években megnövelték nyugat európai részesedésüket a közúti fuvarozási piacon. 2013 óta hazánkban is jelentős beruházások történtek, amelynek következtében a magyar fuvarozók is jelentős piacelőnyhöz jutottak az Unió nyugati felében. A korlátozás bevezetésével a négy tagállam saját piacvédelmét igyekszik biztosítani, azonban ezzel teljes adminisztratív káoszt teremt, és jelentős akadályt gördít a külföldi szolgáltatók felé.

Aláírásokkal tiltakozunk a minősíthetetlen szituáció ellen, amelyet május 15-ig gyűjtünk az ország tizenegy pontján. Ezt követően nyújtjuk be petíciónkat az Uniónak. Nincs kompromisszum, mert az Unió alapelvét sérti a tagállamok korlátozó intézkedése, adminisztrációs szigorítása. A magyar fuvarozó vállalatok állandó fenyegetettség alatt állnak, egy-egy bírság ugyanis tönkreteheti a teljes céget” – magyarázta tel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára, aki azzal folytatta, hogy négy ország különböző adminisztratív igényeinek megfelelni csak úgy lehet, ha a vállalkozók ennek kiszolgálására és a bírságok elkerülésére egy külön embert alkalmaznak. Az apparátus egy fős növelése éves viszonylatban legalább három millió forintba kerül a cégeknek.

Füle László, a NiT Hungary elnöke egyértelműen jelezte, hogy piacvisszaszerzésről van szó, és egy szemléletes példával élve megjegyezte, hogy a kialakult szituáció a magyar fuvarozók számára olyan, mint egy focimeccs, amelynek játék közben írják át a szabályait.

 

 

 

The post 15 ezer magyar munkahely szűnhet meg! appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Takarító startup fehéríti a munkaerőpiacot http://jobvip.hu/takarito-startup-feheriti-a-munkaeropiacot/ Fri, 17 Mar 2017 15:05:15 +0000 http://jobvip.hu/?p=2174 110 ezer forint a takarítói „minimál bér” A fővárosban és a Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány, a hazai takarítók fele...

The post Takarító startup fehéríti a munkaerőpiacot appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
110 ezer forint a takarítói „minimál bér”

A fővárosban és a Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány, a hazai takarítók fele másodállásban is 80-100 ezer forint körül keres havonta – derült ki a Rendi pécsi terjeszkedése kapcsán készült felméréséből. A főállású takarítónők körében a 110 ezer forintos „minimál bér” az általános, de ha többet vállal valaki, havi 180-200 ezer forintos jövedelemmel is számolhat. A bejárónőktől elvárt KATA-s egyéni vállalkozói státusszal és a kötelező bankkártyás fizetéssel igyekszik fehéríteni a magyar takarítói piacot a cég.

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni – derült ki a forgalmát tavalyi évben több mint hússzorosára, 65 millió forintra növelő Rendi tájékoztatásából.  A kezdetben 5 tagú személyzettel induló startup mára több mint 100 főt foglalkoztat, de másfélszer ennyi takarítónak is tudnának munkát adni, ha nem kellene megküzdeniük az égető munkaerőhiánnyal. A fővárosban napi szinten interjúztatnak jelölteket, míg vidéken kéthavonta tartanak kiemelt toborzást.

A cég saját munkavállalói adatbázisán végzett kutatásából jól látszik, hogy a dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, és 80 százalékuk így is 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként. „A több munkahelyen dolgozó aktív korúak mellett egyre nagyobb a gyermekükkel otthon levő fiatal anyukák és a nyugdíjukat kipótló 60 év felettiek aránya is a takarítók között – ismertette az adatokat Udvardy Szabolcs, a Rendi marketingigazgatója. – Egyre több 18-25 év közötti fiatal jelentkezik hozzánk, mert saját bevallásuk szerint a rugalmas, időbeosztásukhoz igazítható takarítói munka jobb lehetőség számukra, mint egy gyorsétteremi pult vagy a gyártósor melletti 10-12 órás műszak.” A főállású bejárónők körében 30-40 óra munkával átlagosnak számít a 120 ezer forint feletti nettó kereset, és az sem ritka, hogy aki többet vállal, 180-200 ezer forint körüli fizetést visz haza.

takaritoi_munkerohiany

Takarítói munkerőhiány

Vidéki kontra budapesti bérek

A vidék és főváros közti bérkülönbség a takarító szakmában is érződik, de kisebb mértékben, mint más foglalkozások esetében. A Rendin keresztül rendelt takarításokra is igaz, hogy Budapest határain kívül valamivel olcsóbban lehet segítséget hívni, az viszont minden esetben egyformán teljesül, hogy a bevétel 80 százaléka a bejárónőt illeti meg. „Hogy ki mennyit dolgozik, azt mindenki maga dönti el. Mi nem osztjuk ki a munkát, a központi adatbázisunkból a takarítók jelölhetik ki, hogy mely címekre szeretnének menni. A választást általában a lakás mérete, az extrák és a földrajzi elhelyezkedés határozzák meg” – ismertette a folyamat működését a marketingigazgató.

A Rendi statisztikáiból az is jól látszik, hogy a fővárosban és a közvetlen közelében élő takarítók megtehetik, hogy maximum 5-10 km-et utazzanak egy-egy munkáért, mivel így is rengeteg cím közül válogathatnak, szemben vidéki társaikkal, akik messzebbre, akár 20 km-re is elmennek, csak hogy megkeressék a betevőt.

KATA-val fehérítenek

A startup alapmodellje szerint rajtuk keresztül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező bejárónők jelentkezhetnek munkára, akik KATA szerint adóznak, vagyis a főállásúak havi fix 50 ezer forintot, míg a másodállásban dolgozók 25 ezer forintot fizetnek az államnak. A számlaképesség mellett az oldalon lévő kötelező online bankkártyás fizetés jelenti a garanciát, hogy nem landol zsebben a takarítói bér. „Nehéz az évtizedes rossz szokásokat átformálni, gyakran szembesülünk azzal, hogy a takarítók nem hiszik el, hogy tisztán is lehet jól keresni ebben a szakmában. Eleinte tartanak tőle, hogy ki tudják-e termelni a KATA költségeit, épp ezért úgy látjuk, hogy a kezdeti pénzügyi terhek csökkentése jelenthetne számukra áthidaló megoldást” – jegyezte meg Udvardy Szabolcs. A portál statisztikái szerint az átlagos kosárérték 10-12 ezer forint, melyből 8-10 ezer forint marad a takarítónőnél. „Ez azt jelenti, hogy az első pár alkalom szinte teljesen fedezi a fix költségeket. Aki pedig belevág, pár hónap után már látja, hogy szinte folyamatosan el tudjuk látni munkával, így csak rajta áll, hogy mennyi lakást vállal el, és mennyi bevételre tesz szert” – tette hozzá a Rendi marketingigazgatója.

Aki maradt, már el se menne

A Rendi pécsi terjeszkedése kapcsán az is kiderült, hogy a takarítószemélyzet utánpótlása azért is nehézkes – különösen a Dunántúlon –, mert a legtöbben már külföldön dolgoznak. A takarítók körében végzett kutatás szerint, aki maradt, már nem is költözne a határon túlra. „A legtöbben családjukra és barátaikra hivatkoztak, ugyanis nem tudják, vagy nem akarják itt hagyni őket. Vannak azonban, akiket a főállásuk vagy épp az életkoruk tart vissza a külföldi munkavállalástól, és persze a nyelvismeret hiánya is gátolja az indulást” – mesélte el a részleteket Udvardy Szabolcs.

 

A kutatás hátteréről

A Rendi Magyarország legnagyobb internetes takarítóközvetítőjeként online és telefonos kutatás keretében vizsgálta saját takarítóinak munkavállalási körülményeit. Az adatfelvétel során 111 bejárónő válaszait rögzítették, melyre 2017. február 20-28 között került sor. A kutatás nem reprezentatív a magyar lakosságra és takarítást vállalókra nézve, de alkalmas a takarítók kereseti és munkaerő-piaci lehetőségeinek megállapítására.

Budapest, 2017. 03. 09. –

The post Takarító startup fehéríti a munkaerőpiacot appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Jelentős beruházást hajt végre Gödöllőn a GlaxoSmithKline http://jobvip.hu/jelentos-beruhazast-hajt-vegre-godollon-a-glaxosmithkline/ Fri, 17 Mar 2017 14:47:24 +0000 http://jobvip.hu/?p=2170 A GlaxoSmithKline (GSK), a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége újabb jelentős, mintegy 18 milliárd forintos beruházást hajt végre Gödöllőn, amelynek...

The post Jelentős beruházást hajt végre Gödöllőn a GlaxoSmithKline appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
A GlaxoSmithKline (GSK), a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége újabb jelentős, mintegy 18 milliárd forintos beruházást hajt végre Gödöllőn, amelynek köszönhetően 104 új munkahely jön majd létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter kiemelte: a védőoltások iránt a világban egyre nő a kereslet, ehhez alkalmazkodik a gödöllői gyár is az új beruházással. A gödöllői gyárban termelt gyógyszeralapanyagok világszerte több millió csecsemő és kisgyermek védelmét biztosítják – tette hozzá a miniszter.

Christopher Hunley, a GSK Biologicals Kft., a GSK gödöllői gyárának igazgatója elmondta: a fejlesztés eredményeként a magyarországi gyár tevékenysége kiegészül, és a korábbihoz képest újabb felhasználási területre állít majd elő diphteria és tetanusz vakcina komponenseket.

glaxosmithkline

Szijjártó Péter elmondta: a GSK gödöllői gyára nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar tavaly 788 milliárd forint termelési értéket állított elő, az itt megtermelt termékek 83,5 százalékát külföldön adták el. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyógyszeripar külföldön is versenyképes – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, 26 000 dolgozót foglalkoztatnak a magyar gyógyszeriparban. A miniszter kiemelte: a mostani 18 milliárd forintos beruházást a magyar kormány 1,8 milliárd forintos készpénz-támogatásban részesíti. A beruházással a gödöllői gyár stratégiai szerepét tovább erősíti a GSK hálózatán belül, ráadásul a raktárkapacitás bővítése és egy új gyógyszeripari alapanyaggyártó üzem építése lehetővé teszi azt, hogy a GSK Gödöllőn előállított termelési értéke háromszorosára emelkedjék, és rövid időn belül komoly technológiai fejlesztések is lesznek – mondta a tárcavezető.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra: a GSK brit vállalat, és ismeretes, hogy Nagy-Britanniáról az elmúlt időszakban számos hír látott napvilágot, hiszen a brit polgárok úgy döntöttek, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót, “amely sajnálatos döntés a mi szempontunkból”. A döntést tiszteletben kell tartani, “hiszen kizárólag a britek vannak felhatalmazva arra, hogy Nagy-Britania jövőjéről döntést hozzanak” – emelte ki. Úgy látjuk, az Európai Unió számára mind gazdasági, mind politikai szempontból óriási veszteséget okoz a britek kilépése – mutatott rá a miniszter. “Nekünk magyaroknak az az érdekünk, hogy Európai Unión belül ne hagyjuk elharapózni azt a hangulatot, amely meg akarná büntetni a briteket a kilépési döntés miatt” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Nagy-Britannia esetében a hetedik legnagyobb magyarországi beruházóról, és a 11. legnagyobb kereskedelmi partnerről van szó, Magyarország számára borzasztóan káros lenne, ha olyan megállapodás jönne létre Nagy-Britanniával, amely a brit-európai és a brit-magyar kereskedelmi, befektetői forgalom elé akadályokat gördítene.
Kifejtette, Magyarországnak az az érdeke, hogy fair Brexit jöjjön létre, tisztességes megállapodás legyen az Európai Unió és Nagy-Britannia között. Egyrészt azért, hogy kölcsönösen garantálják az állampolgárok jogait, akik már Nagy-Britanniában dolgoznak, élnek, illetve a “lehető legstratégiaibb” kereskedelmi-befektetői együttműködés maradhasson fönn az EU és Nagy-Britannia között – nyomatékosította a külgazdasági és külügyminiszter.
A gödöllői gyár igazgatója utalt arra: a gödöllői gyártóegység az elmúlt évtizedben bebizonyította, hogy világszínvonalú, magas hozzáadott értéket képvisel a GSK hálózatán belül, amely jó alapot adott a kapacitások további bővítéséhez

Christopher Hunley kiemelte: a mostani projekt lehetőséget ad arra, hogy a vakcinagyártásban szerzett tapasztalataikat kihasználva egy szélesebb körű termékportfolió gyártásához járuljanak hozzá, ezzel pedig nemcsak technológiai fejlesztés valósul meg a gödöllői gyárban, hanem a GSK hálózatán belül a gödöllői gyár stratégiai fontossága is megnő.

MTI

The post Jelentős beruházást hajt végre Gödöllőn a GlaxoSmithKline appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Employer Branding Award 2016 – Díjazták a magyar munkáltatói márkaépítés úttörőit http://jobvip.hu/employer-branding-award-2016-dijaztak-a-magyar-munkaltatoi-markaepites-uttoroit/ Fri, 17 Mar 2017 14:25:19 +0000 http://jobvip.hu/?p=2167 Díjátadó: Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díja 2016  2017. március 16-án ünnepélyes keretek között átadták az Employer Branding Award 2016 díjait azon...

The post Employer Branding Award 2016 – Díjazták a magyar munkáltatói márkaépítés úttörőit appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Díjátadó: Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díja 2016

 2017. március 16-án ünnepélyes keretek között átadták az Employer Branding Award 2016 díjait azon munkáltatóknak, akik kiemelkedő munkáltatói márkaépítésükkel mutatnak példát a munkaerőpiac többi szereplője számára. A díj egyben a legjobbak hivatalos minősítése is és egyedülálló a magyar piacon.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSz) a tavalyi évben második alkalommal írta ki Employer Branding Awardot, azaz a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját. Az MPRSz Employer Branding Tagozata (EB Tagozat) a pályázatot azzal a célkitűzéssel hirdette meg, hogy a legjobb hazai munkáltatói márkaépítési gyakorlatokat jutalmazza, bemutassa és megismertetesse a szakmai közönséggel. A díj segít összegyűjteni és közzétenni a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy munkahelyeink minél örömtelibbek, egészségesebbek, igényesebbek és jövedelemtermelőbbek legyenek.

employer_branding_award_2016

Employer Branding Award 2016 – Díjazták a magyar munkáltatói márkaépítés úttörőit

„Meggyőződésem szerint az úttörőké a főszerep általában az élet minden területén, így van ez az Employer Branding esetében is. A pályázat kapcsán is azt tapasztalhatjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a munkáltatói márkaépítés iránt, hiszen egyre több munkáltató néz szembe bevonzási és megtartási kihívásokkal, immár nem csupán szellemi, hanem fizikai pozíciókban egyaránt. Az MPRSZ EB Tagozatának céljai között szerepel a kommunikációs és HR szakma közelítése, általános szakmai edukáció és keretrendszer biztosítása, valamint a tudatos munkáltatói márkaépítés elterjesztése a magyar munkáltatók körében. Ennek egyik fontos eleme az Employer Branding Award” – mondta el Kádár Balázs, az MPRSz Employer Branding Tagozat alapítója, vezetője és elnökségi tag. „Nagy öröm számunkra továbbá, hogy a pályázatok egyre magasabb színvonalról és átgondoltságról tesznek tanúbizonyságot. A minősítéssel azt szeretnénk elérni, hogy mutatkozzanak be a legjobbak KKV és nagyvállalati kategóriában, így állítva mércét versenytársaiknak, valamint a magyar munkáltatók többségének. Jövő évben egy új, izgalmas másik díj kiírása is várható a témában” – tette még hozzá.

A szakmai zsűri alapos munkát végzett, 8 szempont mentén értékelte a pályázatokat és egyértelműen megnevezte a legjobbakat.

Az idei zsűri tagjai voltak:  

Hinterstein Anikó (Magyar Telekom-Deutsche Telekom AG) – HR marketing consultant Hungary & Macedónia,

Siska Katalin (Groupama Biztosító) – humánerőforrás ügyvezető igazgató,

Vogronics Krisztina (Phoenix Pharma) – HR és kommunikációs vezető,

Bocskai István (OTP) – PA és belső kommunikációs vezető,

Szűts Ildikó (Országos Humánmenedzsment Egyesület) – elnök,

Pajor Mariann (Egis) – belső kommunikációs osztályvezető,

Bene Nikolett (Spar) – marketingvezető,

Szabó Sylvia (GE Global Operations) – kommunikációs vezető,

Hőgyes Szabolcs (Provident) – HR manager

Kádár Balázs (Bindermann) – MPRSz Employer Branding Tagozat vezetője és elnökségi tag.


 A győztesek:
Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díja 2016 díjat két kategóriában hirdették meg: középvállalat (KKV) (50 – 500 fő); valamint nagyvállalat (500 fő – ).

Fődíj:

  • Generali Biztosító: Fókuszban a munkatársak (Nagyvállalati kategória)
  • hu: Profession.hu Employer Branding Stratégia és Megvalósítás (KKV-kategória)

 Arany fokozat:

  • Groupama Biztosító: „Tiéd a pálya!” integrált munkáltatói márkaépítés a Groupama Biztosítónál (Nagyvállalati kategória)
  • VELUX Magyarország: „Employer Branding Award 2016” pályázat (Nagyvállalati kategória)

Ezüst fokozat:

  • iQor Global Services Hungary: “Be more with iQor – Légy több az iQor-ral” (Nagyvállalati kategória)
  • Magyar Telekom: Employer Branding kampány 2016 (Nagyvállalati kategória)
  • Vodafone Shared Services Budapest: Meet the World kampány (Nagyvállalati kategória)

Bronz fokozat:

  • Budapest Bank: Példaértékű Employer Branding gyakorlatok a Budapest Banknál (Nagyvállalati kategória)
  • HEINEKEN Hungária: HEINEKEN Employer Branding program – „Nekünk is a munka az életünk, csak mi élvezzük!” (Nagyvállalati kategória)
  • LIDL Magyarország: Employer Branding a LIDL Magyarország Bt-nél (Nagyvállalati kategória)
  • NN Biztosító: NN InsuRace online business game (Nagyvállalati kategória)
  • Rossmann Magyarország: Employer Branding a Rossmannban 2015-2016 (Nagyvállalati kategória)

(Az egyes fokozatokon belüli felsorolások az ABC sorrendet követik a cégnevek szerint!)

Az Employer Branding Award 2017 kiírása ez év őszén várható.

 

 

 

The post Employer Branding Award 2016 – Díjazták a magyar munkáltatói márkaépítés úttörőit appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Legtöbben úgy látják, hogy átragad a gyerekükre a munkahelyi feszültség http://jobvip.hu/legtobben-ugy-latjak-hogy-atragad-a-gyerekukre-a-munkahelyi-feszultseg/ Wed, 22 Feb 2017 10:01:28 +0000 http://jobvip.hu/?p=2056 Csak minden harmadik gyereket érdekel az, hogy mi történik a szülei munkahelyén és a legtöbb munkavállaló is csak alkalmanként mesél...

The post Legtöbben úgy látják, hogy átragad a gyerekükre a munkahelyi feszültség appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Csak minden harmadik gyereket érdekel az, hogy mi történik a szülei munkahelyén és a legtöbb munkavállaló is csak alkalmanként mesél a szakmájáról otthon. A nők körében gyakoribb, hogy beszámolnak munkahelyi sikerélményeikről, viszont az édesapák munkájáról gyakrabban érdeklődnek a gyermekek – derül ki a profession.hu kutatásából.

munkahelyA munkavállalók 64 százaléka szerint a gyermekük észleli, ha valamilyen feszültség, vagy konfliktus éri őket munkahelyükön, akkor is, ha erről nem beszélnek otthon. 20 százalék nem tudja eldönteni, hogy hatással van-e a család hangulatára, ha negatív hatások érik munka közben és csak 15 százalék hisz abban, hogy teljesen maguk mögött tudják hagyni a konfliktusokat, amikor hazaérnek. A felsőfokú végzettségűek körében az átlagnál magasabb arányban gondolják úgy, hogy érződik rajtuk a munkahelyi feszültség.

Nagyobb az érdeklődés az édesapák szakmája iránt
Csak nagyjából minden harmadik válaszadó (37%) gyermeke érdeklődik a szülők szakmája iránt, derült ki a profession.hu 1058 fő megkérdezésével készült kutatásából. A felsőfokú végzettségűeknél ez az arány némileg magasabb, 43 százalék. A válaszok alapján az édesapák szakmája iránt nagyobb a gyermekek érdeklődése: 39 százalékuk érzi ezt, míg az édesanyák közül 33 százalék tapasztalja úgy, hogy gyermeke kíváncsi lenne a munkahelyi feladataira, illetve élményeire.

A válaszadók többsége (57%) csak alkalmanként számol be munkahelyi élményeiről gyermekeinek, minden ötödik válaszadó pedig ha teheti, kerüli otthonában a munkahelyi témákat. A válaszadók 14 százaléka gondolja úgy, hogy gyermekük túl fiatal ahhoz, hogy megértse az irodában történteket.

Az édesanyák gyakrabban mesélnek sikerélményeikről
A sikerélményekről viszonylag előszeretettel számolnak be gyermekeiknek a munkavállalók: negyedük minden kisebb és nagyobb sikerélményt megoszt velük. A nők esetében ez az arány 31 százalék, míg a férfiak visszafogottabbak, közülük csak 21 százalék büszkélkedik otthon. A válaszadók fele csak jelentősebb sikerélményekről számol be. A válaszadók ötöde inkább zárkózott és megtartja ezeket az élményeket magának, legfeljebb házastársával osztja meg őket.

The post Legtöbben úgy látják, hogy átragad a gyerekükre a munkahelyi feszültség appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
Nőhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya http://jobvip.hu/nohet-a-megvaltozott-munkakepesseguek-foglalkoztatasanak-aranya/ Sun, 12 Feb 2017 09:37:50 +0000 http://jobvip.hu/?p=2005 A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási arányának növekedésére számít az idén Magyarországon a különféle ösztönzők eredményeként a Trenkwalder személyzeti szolgáltató. Az MTI-hez...

The post Nőhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási arányának növekedésére számít az idén Magyarországon a különféle ösztönzők eredményeként a Trenkwalder személyzeti szolgáltató.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a cég úgy véli, az idén már a megváltozott munkaképességűek 30 százaléka juthat munkához a munkaerőpiacon. Ez azonban még mindig jelentős elmaradás az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől – jegyezték meg.

A Trenkwalder szerint a javulást több intézkedés is ösztönzi. Ilyen az egyik munkáltatói teher, a rehabilitációs hozzájárulás 19 százalékos emelkedése. A közleményben hozott példa szerint, ha egy 25 munkavállalónál nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, akkor a hiányzó létszám után munkavállalónként az idén 1 147 500 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Tavaly ez az összeg még 964 500 forint volt.

A tehernövekedés miatt várhatóan tovább csökken azoknak a pozícióknak a száma, amelyek esetében a munkáltatók megváltozott munkaképességűek alkalmazása helyett inkább a hozzájárulást fizetik be. Tíz éve még csaknem 90 ezer pozíció után fizettek a munkáltatók, az idén ez 60 ezer alá csökkenhet – vélik a személyzeti szolgáltatónál.

Ösztönző a Trenkwalder szerint az is, hogy megduplázódhat a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók köre. Az ilyen munkavállaló után a munkaadónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki úgy véli, a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését a szélesedő munkaerőhiány is segíti, miközben egyre több munkáltató tapasztalja, hogy megfelelő kiválasztási folyamatok révén ez a kör is alkalmas teljes értékű munka elvégzésére.

A Trenkwalder kedvező fejleménynek nevezi, hogy az egyszerűbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót hirdetnek meg a megváltozott munkaképességűek számára.

Továbbra is probléma ugyanakkor, hogy az érintettek foglalkoztatási aránya országrészenként erősen eltér. A legjobb az arány Nyugat-Magyarországon és Budapesten, eközben a Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Alföld keleti és déli részén jelentős számú megváltozott munkaképességű nem jut munkához.

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. több mint két évtizede van jelen Magyarországon. A cég a munkaerő-kölcsönzés területén 10 százalék feletti piaci részesedésével az egyik piacvezető társaság, 2015-ben közel 7000 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatott, árbevétele pedig megközelítette a 24 milliárd forintot.

2017. február 11.

The post Nőhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya appeared first on Állásportál - álláshirdetésfeladás.

]]>