Hírnök Állásportál http://jobvip.hu Álláshirdetések feladása Wed, 14 Nov 2018 09:10:55 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.8 http://jobvip.hu/wp-content/uploads/2017/07/favh-100x100.jpg Hírnök Állásportál http://jobvip.hu 32 32 Nőtt a spanyol munkanélküliek száma http://jobvip.hu/nott-a-spanyol-munkanelkuliek-szama/ Mon, 05 Nov 2018 12:53:46 +0000 http://jobvip.hu/?p=3335 Spanyolországban 1,6 százalékkal, több mint 52 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma októberben az előző hónaphoz képest – közölte a spanyol...

The post Nőtt a spanyol munkanélküliek száma appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Spanyolországban 1,6 százalékkal, több mint 52 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma októberben az előző hónaphoz képest – közölte a spanyol munkaügyi minisztérium.

A munkaügyi központokban nyilvántartott munkanélküliek száma 3,2 millió volt az év tizedik hónapjában, amely a jelentés szerint hagyományosan kedvezőtlennek számít, és a felmérés 22 éves történetében még sosem mutatott csökkenést.
A turisztikai főszezon, valamint a mezőgazdasági idénymunkák végén a szolgáltató szektorban volt a legnagyobb mértékű, 43 ezret meghaladó a munkanélküliség növekedése, amelyet az agrárágazat követ több mint 9 ezerrel.
Tavaly októberhez képest egy év alatt 6,1 százalékkal, több mint 212 ezerrel csökkent a munkanélküliség Spanyolországban – részletezte a jelentés.
A spanyol statisztikai hivatal adatai szerint a spanyol munkanélküliségi ráta 14,55 százalék volt az idei harmadik negyedévben, ami a legalacsonyabb 2008 vége, azaz a gazdasági válság kezdete óta.
A második negyedévben még 15,3 százalékot mértek, 1,4 százalékponttal kevesebbet mint az első negyedévben.
A spanyol kormány legutóbbi tájékoztatása szerint erre az évre 15,5 százalékos munkanélküliségi ráta várható a tavalyi 16,5 százalék után, jövőre pedig 13,8 százalékkal számolnak.

 

MTI 

The post Nőtt a spanyol munkanélküliek száma appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
3,8 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben http://jobvip.hu/38-szazalekos-volt-a-munkanelkuliseg-a-harmadik-negyedevben/ Tue, 30 Oct 2018 13:07:53 +0000 http://jobvip.hu/?p=3318 Az idei harmadik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta...

The post 3,8 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Az idei harmadik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idei második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 13 ezerrel kevesebb, a ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a harmadik negyedévben. A 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta visszalépést jelent a február-áprilisi háromhónapos időszak szintjére.

A 15-24 évesek munkanélkülisége egy év alatt alig változott, létszámuk 37 ezer, munkanélküliségi rátájuk 10,7 százalékos volt, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a tavalyi harmadik negyedévben. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalékon stagnált, míg az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal, 2,7 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliség átlagos időtartama július-szeptemberben 15,1 hónap volt, a munkanélküliek 40,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – fűzte hozzá a jelentés.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 5 ezerrel, 86 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A női munkanélküliek száma szintén 5 ezerrel, 93 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékra esett. A változások mindkét nem esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak – jegyezte meg a jelentés

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon 2,0, százalékponttal 4,4 százalékosra, Észak-Magyarországon 1,0 százalékponttal 4,7 százalékra csökkent. A többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta 6,9 százalékkal Észak-Alföldön volt a legmagasabb, míg Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, 1,9 százalékkal.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,5 százalékkal, 251 ezer főre csökkent – fűzte hozzá a KSH.

 

MTI

The post 3,8 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben http://jobvip.hu/nott-a-foglalkoztatottak-szama-a-harmadik-negyedevben/ Tue, 30 Oct 2018 09:13:25 +0000 http://jobvip.hu/?p=3306 Az idei harmadik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban....

The post Nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Az idei harmadik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett, 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző negyedévinél – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 54 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 6 ezerrel csökkent.
A 15-64 éves népességben a munkaerőpiacon jelenlévő úgynevezett gazdaságilag aktívak létszáma a tavalyi harmadik negyedévhez képest 13 ezerrel nőtt, az inaktívak száma 53 ezerrel csökkent, amiben a korosztály lélekszámának 40 ezres csökkenése is megjelent. A gazdasági aktivitási ráta az egy évvel korábbihoz mérve 0,7 százalékponttal 72,3 százalékosra emelkedett, a férfiak körében 79,3, a nőknél 65,4 százalékos volt, 0,6, illetve 0,7 százalékponttal nőtt. Az inaktív népesség létszáma a 15-64 éves korosztályon belül a 27,7 százalékos részaránynak megfelelően 1 millió 762 ezer volt.
A fiatal, 15-24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma egy év alatt nem változott, a foglalkoztatási ráta pedig 29,7 százalék volt. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korú népességben a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatási ráta 84,1 százalékos volt. Az idősebb, 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 54,9 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett. A férfiaknál 82,5, a nőknél 67,0 százalékos volt a ráta ebben a korosztályban.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal, 2 millió 422 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,5 százalékkal, 2 millió 3 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt.
Budapesten 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma egy év alatt, a foglalkoztatási ráta pedig 1,5 százalékponttal alacsonyabb, 73,2 százalékos volt. A növekedés Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb, 2,4 százalékpont, de a foglalkoztatás szintje ennek ellenére ott volt a legalacsonyabb, 66,0 százalékos. A foglalkoztatási ráta Budapesten kívül Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legkedvezőbb 72,4, illetve 71,6 százalékos. közölte a KSH.

MTI

The post Nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
A rugalmasság nemcsak a Z-generációnak kell http://jobvip.hu/a-rugalmassag-nemcsak-a-z-generacionak-kell/ Tue, 24 Jul 2018 16:12:42 +0000 http://jobvip.hu/?p=2976 Tízből csak három magyar munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak...

The post A rugalmasság nemcsak a Z-generációnak kell appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Tízből csak három magyar munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben

A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak maradva ezen a téren. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, nálunk mindössze tízből három. Pedig a dolgozók szerint a távmunka és rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.

Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68%-a a Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint, ugyanakkor a munkavállalók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve. India és Kína járnak az élen, amihez minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a nagy földrajzi távolságok. „Sajnos Magyarország kicsit le van maradva, a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalék tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába – mondta el Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere. – Pedig az idei Randstad Employer Brand Research megerősítette, hogy elhelyezkedéskor – különösen a Z-generáció számára – fontos szempont, hogy a kiszemelt vállalatnál van-e lehetőség rugalmas munkavégzésre.” A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada.

 

A rugalmasság a hatékonyságot is segíti

Maguk a munkavállalók több szempontból is támogatják a rugalmas munkavégzést. Tízből nyolcan egyetértenek azzal, hogy hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, emellett növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. „Ez pedig a vállalatok számára is egyértelműen előnyt jelent, hiszen a motivált alkalmazottak jobban megbecsülik a munkájukat, és így a fluktuáció is csökkenthető” – mutatott rá Szokody Ágnes.

Ugyanakkor tízből négyen tartanak attól, hogy a távmunkát, illetve rugalmas időbeosztást megsínyli a magánéletük, hiszen összemosódik a munka és a szabadidő határa, így hivatalosan sosincsenek munkaidőn kívül. Ez leginkább a férfiakra helyez nyomást.

 A vállalatok fele még nem készült fel az otthoni munkavégzésre

A rugalmas munkaidő mellett a vállalatok home office biztosításával kedvezhetnek dolgozóiknak. A Randstad Workmonitor kutatásban megkérdezettek kétharmada – világszinten és hazánkban is – örülne, ha alkalmanként otthonról dolgozhatna. Ennek ellenére sok munkáltató még nincs erre felkészülve: a hazai dolgozóknak kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy a vállalata minden technikai feltételt biztosít a home office-hoz. „A munkáltatóknak ezenfelül az egymástól távol lévő kollégák együttműködésére is gondolnia kell: nálunk még csak minden ötödik munkahelyen rendszeresek a virtuális meetingek” – tette hozzá a Randstad Hungary szakembere. Ezzel szemben Indiában és Kínában már tízből hét vállalatnál bevett szokás online meetinget tartani.

Persze a munkavállalók között is vannak hagyománykedvelők: a magyar dolgozók 57 százaléka leginkább az irodában szeret dolgozni.

 A hozzáállásban is változásra van szükség

A rugalmas munkavégzés feltétele a megfelelő hozzáállás is: a vállalatoknak meg kell bízniuk alkalmazottaikban, és kellő önállóságot kell biztosítaniuk számukra. Egyelőre a hazai munkavállalók kevesebb mint fele priorizálhatja szabadon a feladatait, a többségnek a vezetője szabja meg és osztja be a teendőit. „A szenioritással nő a bizalom is: a tapasztaltabb munkavállalók már nagyobb szabadságot kapnak. Ez a munkatapasztalattal függ leginkább össze, bizonyos szint felett már delegálhatók a feladatok – jegyezte meg Szokody Ágnes. – A fiatalok számára jobban megszabják a kereteket a vállalatok. Viszonylagos ellentét, hogy éppen ők azok, akik több szabadságra vágynak.”

The post A rugalmasság nemcsak a Z-generációnak kell appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
A munkáltatók nem támogatják a sportolást http://jobvip.hu/a-munkaltatok-nem-tamogatjak-a-sportolast/ Tue, 13 Mar 2018 18:58:23 +0000 http://jobvip.hu/?p=2626   A Profession.hu aktuális kutatásában annak járt utána, hogy mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. A válaszokat egy négy évvel...

The post A munkáltatók nem támogatják a sportolást appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
 

A Profession.hu aktuális kutatásában annak járt utána, hogy mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. A válaszokat egy négy évvel ezelőtti, hasonló felmérés eredményeivel összevetve kiderül, hogy csak kissé csökkent a ránk nehezedő nyomás. A legszembetűnőbb, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szemléletében sem történt lényegi változás. Ez jól látszik azon, hogy továbbra is keveset sportolva, sokat kávézva és cigarettázva próbáljuk túlélni a munkanapokat.

 Mozgás nélkül a főnök is idegesítőbb

A válaszadók 20 százaléka állította azt, hogy a munkája sok stresszel jár. Nem meglepő módon a 4 és 6 órás munkaidőben dolgozók körében ez az arány jóval kevesebb. A testmozgás jótékony hatását igazolja a kutatás azon állítása, hogy az aktívan sportolók szintén kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat. Csakúgy, mint négy évvel korábban, a legnagyobb stresszforrást a munkával kapcsolatos elvárások jelentik (23%). Amíg korábban a vezetőkel való kapcsolat nem okozott komolyabb konfliktust, addig ez idén a második leggyakoribb ok (20%). A kollégák (12%), az iparág helyzete (11%), az ügyfelek, partnerek (14%) és a munkakörülmények (12%) pedig nagyjából egyforma arányban okoznak kellemetlen pillanatokat.

Kidumáljuk a problémákat magunkból

A munkahelyi feszültségoldásnak egyik jellemző módja a sportolás. A válaszadók negyede kifejezetten ilyen célból mozog. Sajnos ennél magasabb azok aránya, akik a kávézást (29%) és a dohányzást (23%) részesítik előnyben. A leghatásosabb stresszoldónak szerencsére egy sokkal egészségesebb módszer számít: a megkérdezettek majdnem fele inkább kibeszéli magából a konfliktusokat. Az, hogy a stresszes hangulat ne álljon fent sokáig a munkáltatók érdeke is, hiszen az emberek 45 százalékára blokkoló hatással van a feszültség és csupán 17 százalék szerint van motiváló hatása.

A rendszeres testmozgás nem kap elég támogatást

Jó hír, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fele rendszeresen sportol, a legtöbben heti két-három alkalommal (47%). A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva nem nőtt azok aránya, akik a mozgást a mindennapjaik részévé teszik. Úgy tűnik a munkahelyek, továbbra sem támogatják munkavállalóik fizikai és mentális egészségének megőrzését. A Profession.hu legfrissebb kutatási adatai szerint 73 százalékuk semmilyen módon nem segíti dolgozói sportolását. Csupán egytizedük üzemeltet valamilyen sportlétesítményt, 6 százalékuk biztosít kedvezményes belépőjegyet és 4 százalékuk szervez sportnapot a dolgozóinak. A 2014-es adatok alapján leginkább a nagyobb méretű, 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják célzottan a sportolást.

Kutatási minta: 1054 fő, 18 évesnél idősebb, internetező népesség (nem, kor iskolai végzettség és település típusra reprezentatív)

The post A munkáltatók nem támogatják a sportolást appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét http://jobvip.hu/rettegnek-a-munkaadok-a-z-generaciotol-van-ahol-mar-4-napos-a-munkahet/ Tue, 13 Mar 2018 18:37:38 +0000 http://jobvip.hu/?p=2624 Online konferencia a rugalmas munkavégzési módokról  Budapest, 2018. március 13. – Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók...

The post Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Online konferencia a rugalmas munkavégzési módokról

 Budapest, 2018. március 13. – Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók preferenciáinak változása kapcsán Magyarországon is előtérbe került az otthoni munkavégzés. A lehetőségek és kihívások bemutatására a NetAcademia szervez Home Office Konferenciát. A 4 napos munkahétben dolgozó oktatócég a jogi szabályozás főbb tudnivalóit is ismerteti a március 20-án online is „látogatható” eseményen.

A jó fizetés még mindig alapvető szempontként jelenik meg a munkahely kiválasztásakor a Randstad Employer Brand Research 2017 adatai szerint. Ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan extrák, mint pl. a rugalmas munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége. Különösen igaz ez a most munkaerőpiacra kerülő Z-generáció tagjaira. „Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor biztosan nem is dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti. Ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés idő alapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítmény alapú mérésre van szükség, ez a »home office«  bevezetésének egyik alapfeltétele is” – mondta Litkei Péter, a Home Office Konferenciát szervező NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője. A szakember hozzátette, a rugalmas, otthoni munkavégzést ugyanakkor nem érdemes kötelezővé tenni, mert az belső feszültséget okozhat és a kezdők esetében sem célravezető megoldás.

4 napos munkahét és digitális nomádság

Nemcsak a munkavállalói preferenciák változása állítja kihívás elé a munkaadókat: a jövőben még inkább jellemzővé válnak azok a munkakörök, melyek online végezhetők. A NetAcademiához online oktatásra bejelentkezők között nagyjából minden ötödik hallgató kifejezetten otthonról tervezi hasznosítani az újonnan megszerzett tudást, de extrém példák is akadnak. Van, aki számára már a digitális nomád életmód elérése a cél, vagyis az, hogy valóban helyfüggetlenül – akár egy másik országból – dolgozzon be valahová.

A szabadságfok növelésének egy másik lehetősége a 4 napos munkahét bevezetése, mi erre idén álltunk át. Az elmúlt közel 3 hónap tapasztalatai alapján ugyanazt a munkamennyiséget képesek vagyunk elvégezni, mint a korábbi klasszikus munkarendben. A hatékonyság növelése mellett sokkal szabadabb és boldogabb munkavállalókra tettünk szert, akik számára így a magánéletre és persze saját maguk fejlesztésére is több idő jut, ennek tapasztalatait is megosztjuk a konferencián” – mondta Litkei Péter.

Munkahelyi baleset otthon?

Az otthoni munkavégzés persze számos jogi vonatkozású kérdést is felvet. Mi történik például akkor, ha a rugalmas munkaidejét töltő dolgozót otthon, mondjuk teregetés közben éri baleset. „Az uniós alapelv az, hogy a helytől és időtől független módon dolgozók pontosan ugyanolyan jogi védelemben részesüljenek, mint a munkáltató telephelyén dolgozó »rendes« munkavállalók. Áttételesen ez fogalmazódik meg a Munka Törvénykönyve vonatkozó passzusában, miszerint távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható” – magyarázza Barcsi Tamás, munkavédelmi tanácsadó, a Home Office Konferencia előadója.

A március 20-án megrendezésre kerülő Home Office konferencián további témák is terítékre kerülnek, az esemény online is követhető.

The post Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Dolgos vakáció http://jobvip.hu/dolgos-vakacio/ Tue, 13 Jun 2017 09:46:31 +0000 http://jobvip.hu/?p=2298 A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt...

The post Dolgos vakáció appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben a 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a NAV-nál kell igényelni a 17T34-es nyomtatványon. A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján – az adatbázisok rovatban -, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.

A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, a személyi jövedelemadó mértéke 15%, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó béréből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie. A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyi jövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozhatnak, ebben az esetben nem kötelező az írásba foglalt szerződés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Nyári diákmunka programjában azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a program indulásakor (július 1-jén) már betöltötték a 16. életévüket, befejezésekor (augusztus 31-én) pedig még nem múltak el 25 évesek. A programmal a diákok a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget. A diákok június 19-étől regisztrálhatnak az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál.

NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága

The post Dolgos vakáció appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Nekünk munka, nekik álom – Egy nap a fogyatékossággal élő emberekért http://jobvip.hu/nekunk-munka-nekik-alom-egy-nap-a-fogyatekossaggal-elo-emberekert/ Wed, 26 Apr 2017 13:33:13 +0000 http://jobvip.hu/?p=2260 Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint...

The post Nekünk munka, nekik álom – Egy nap a fogyatékossággal élő emberekért appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Május 30-án Budapesten és 19 vidéki helyszínen rendeznek különleges nyílt napot, ahol a programra pályázó fogyatékossággal élő jelentkezőknek lehetőségük adódik bepillantást nyerni álommunkájukba. Idén várhatóan több mint 200 résztvevő és ugyanennyi munkáltató vehet részt a programban.

A Neked Munka, Nekem ÁLOM! azoknak a fogyatékossággal élő embereknek szól, akik szeretnék kipróbálni álmaik munkáját és azoknak a nyitott munkáltatóknak, akik szívesen adnának nekik lehetősége erre. A program Írországból indult a “Job Shadow Day” keretében, amely napon az érdeklődő fogyatékossággal emberek átélhetik és kipróbálhatják milyen is lehet az “álommunkájukban” dolgozni.

Alapítványunk 1993 óta támogatja a fogyatékos embereket munkában való elhelyezkedését, képességeik kibontakoztatását, valamint azt, hogy lehetőségük legyen megteremteni maguknak az önálló élet feltételeit. A program 2015-ben indult el Budapesten, azóta hat városban vált ismertté és közel 60 fogyatékos ember és csaknem ugyanennyi munkáltató kapcsolódott be a programba. Idén további 13 helyszínnel bővül a lista, és jelenleg várhatóan több, mint 200 vállalat fogadja a fogyatékos résztvevőket. Meggyőződésünk, hogy az integráció és a befogadás ügyét legjobban a személyes találkozások szolgálják és ezt hivatott elősegíteni a Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés.” – mondta el Bíró Veronika a program vezetője.

Az eseménysorozat 2017. május 30-án indul Budapesten, és május 30-ától június 2-ig kerül sor a nyílt napokra országszerte. A programba bekapcsolódó munkáltatók esetében nem csak a cég mutatkozik be a résztvevő fogyatékossággal élő embereknek, hanem egy-egy konkrét munkakört ellátó munkavállaló is. Ő fogadja a fogyatékossággal élő munkavállalót, míg a résztvevő nyomon követheti a fogadó munkavállaló napját. A folyamatot tapasztalt mentorok segítik országszerte, elkísérik a munkahelyekre a résztvevőket, és a helyszínen egész nap hozzáértő támogatást biztosítanak a munkáltatóknak is egyaránt. A programban részt vehet bármilyen jellegű, magán, nonprofit szektorban vagy a közszférában működő munkáltató, vállalkozás és szervezet.

A Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés újabb mérföldkövet jelenthet a fogyatékossággal élő emberek támogatásában, megismerésében, elfogadásában és elősegítheti, hogy közülük egyre többen tudjanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni.

A nagy érdeklődésre való tekintettel Budapesten már beteltek a helyek, azonban a programmal együttműködő vidéki partnerszervezetek továbbra is várják a nyitott munkáltatók és az érdeklődő, fogyatékossággal élő emberek jelentkezését. További információ a program részleteiről: http://nekedmunka.hu

A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatja.

***A hátrányos helyzetű- és fogyatékos emberek foglalkoztatása, munkanélkülisége tekintetében Magyarország még sok kihívás, megoldandó feladat előtt áll, derült ki az Eurostat által 2015-ben készített felmérése alapján.  Az alacsony foglalkoztatási arány (Mo: 18,1%, EU28 átlag: 38,1%) és magas munkanélküliségi ráta (Mo: 24,9%, EU28 átlag:17,4%) Európa több országára jellemző ebben a célcsoportban. Magyarországon pedig a 2011-es népszámlálási adatok alapján az országban fogyatékkal élők száma közel 500 000 fő volt, és a fogyatékossággal élő emberek mindössze 13-14%-a volt a felmérés időszakában foglalkoztatott, messze elmaradva a fogyatékkal nem rendelkezőktől, akiknél ez az arány 48%. Ez a társadalmi csoport tehát nagymértékben veszélyeztetett a kirekesztődés, a tartós munkanélkülivé válás és az ezzel együtt járó pénzügyi nehézségek szempontjából.

Így különösen nagy igény mutatkozik arra, hogy olyan munkahelyek jöjjenek létre, melyek illeszkednek a képességeikhez, hosszú távon kínálnak munkalehetőséget és a tartós foglalkoztatás érdekében valós piaci keresletet elégítsenek ki.

 

The post Nekünk munka, nekik álom – Egy nap a fogyatékossággal élő emberekért appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
15 ezer magyar munkahely szűnhet meg! http://jobvip.hu/15-ezer-magyar-munkahely-szunhet-meg/ Thu, 23 Mar 2017 10:15:49 +0000 http://jobvip.hu/?p=2196 EU-s országok intézkedései miatt gyűjt aláírásokat a fuvarozók ipartestülete  A magyar fuvarozók uniós megbízásaiért küzd a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete...

The post 15 ezer magyar munkahely szűnhet meg! appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
EU-s országok intézkedései miatt gyűjt aláírásokat a fuvarozók ipartestülete

 A magyar fuvarozók uniós megbízásaiért küzd a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary). Az Unió egyes nyugati tagállamai ugyanis súlyos intézkedéseket hoztak, hogy kiszorítsák őket a piacukról. Ha az EU nem lép fel a megszorítások ellen, akkor közel tizenötezer magyar veszítheti el munkahelyét.

Dittel Gábor

A magyar fuvarozó vállalatok állandó fenyegetettség alatt állnak, egy-egy bírság ugyanis tönkreteheti a teljes céget” – magyarázta Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára

Egységes piacért és tisztességes versenyért küzd a közúti fuvarozók magyar érdekképviseleti szerve, a NiT Hungary. Az elmúlt években ugyanis Németországban, Franciaországban, Olaszországban, és január óta már Ausztriában is jelentős piacvédelmi jellegű korlátozásokat vezettek be a külföldi fuvarozókkal szemben, és ezek sokszor teljesíthetetlen adminisztrációs terheket rónak a magyar fuvarozó vállalkozókra is.

Az ipartestület által jogellenesnek tartott rendelkezések a fuvarozó vállalkozóknak előírják, hogy a tagállamokon áthaladó gépjárművezetőik bérét az országonkénti minimálbérhez igazítsák, útjaikat regisztrálják. Az indokolatlan korlátozásokkal az utóbbi négy évben jelentős fejlődésnek indult hazai fuvarozó vállalkozások versenypiaci hátrányba kerülhetnek, ami odáig vezethet, hogy közel tizenötezer gépjárművezetőnek szűnhet meg az állása. A probléma megoldását sürgető NiT Hungary vállalkozóinak körében aláírásgyűjtésbe kezdett. A szervezet a magyar fuvarozók nevében szólítja fel az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy akadályozza meg az egyes tagállamok megszorításait, mert azok ellehetetlenítik a magyar fuvarozókat.

Deli Andor, Európai Parlamenti képviselő elmondta: „A minimálbér kapcsán azt gondolom, hogy a kérdés valójában szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmus, amellyel egyes tagállamok saját piacukat védik. Ezért is fordultam kérdésemmel több ízben az Európai Bizottsághoz magyarázatért, illetve személyesen is tárgyaltam magas rangú tisztviselőkkel. Sajnos, a Bizottság mindezidáig kerüli a határozott állásfoglalást

A kelet-európai tagállamok az elmúlt években megnövelték nyugat európai részesedésüket a közúti fuvarozási piacon. 2013 óta hazánkban is jelentős beruházások történtek, amelynek következtében a magyar fuvarozók is jelentős piacelőnyhöz jutottak az Unió nyugati felében. A korlátozás bevezetésével a négy tagállam saját piacvédelmét igyekszik biztosítani, azonban ezzel teljes adminisztratív káoszt teremt, és jelentős akadályt gördít a külföldi szolgáltatók felé.

Aláírásokkal tiltakozunk a minősíthetetlen szituáció ellen, amelyet május 15-ig gyűjtünk az ország tizenegy pontján. Ezt követően nyújtjuk be petíciónkat az Uniónak. Nincs kompromisszum, mert az Unió alapelvét sérti a tagállamok korlátozó intézkedése, adminisztrációs szigorítása. A magyar fuvarozó vállalatok állandó fenyegetettség alatt állnak, egy-egy bírság ugyanis tönkreteheti a teljes céget” – magyarázta tel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára, aki azzal folytatta, hogy négy ország különböző adminisztratív igényeinek megfelelni csak úgy lehet, ha a vállalkozók ennek kiszolgálására és a bírságok elkerülésére egy külön embert alkalmaznak. Az apparátus egy fős növelése éves viszonylatban legalább három millió forintba kerül a cégeknek.

Füle László, a NiT Hungary elnöke egyértelműen jelezte, hogy piacvisszaszerzésről van szó, és egy szemléletes példával élve megjegyezte, hogy a kialakult szituáció a magyar fuvarozók számára olyan, mint egy focimeccs, amelynek játék közben írják át a szabályait.

 

 

 

The post 15 ezer magyar munkahely szűnhet meg! appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
Takarító startup fehéríti a munkaerőpiacot http://jobvip.hu/takarito-startup-feheriti-a-munkaeropiacot/ Fri, 17 Mar 2017 15:05:15 +0000 http://jobvip.hu/?p=2174 110 ezer forint a takarítói „minimál bér” A fővárosban és a Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány, a hazai takarítók fele...

The post Takarító startup fehéríti a munkaerőpiacot appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>
110 ezer forint a takarítói „minimál bér”

A fővárosban és a Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány, a hazai takarítók fele másodállásban is 80-100 ezer forint körül keres havonta – derült ki a Rendi pécsi terjeszkedése kapcsán készült felméréséből. A főállású takarítónők körében a 110 ezer forintos „minimál bér” az általános, de ha többet vállal valaki, havi 180-200 ezer forintos jövedelemmel is számolhat. A bejárónőktől elvárt KATA-s egyéni vállalkozói státusszal és a kötelező bankkártyás fizetéssel igyekszik fehéríteni a magyar takarítói piacot a cég.

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni – derült ki a forgalmát tavalyi évben több mint hússzorosára, 65 millió forintra növelő Rendi tájékoztatásából.  A kezdetben 5 tagú személyzettel induló startup mára több mint 100 főt foglalkoztat, de másfélszer ennyi takarítónak is tudnának munkát adni, ha nem kellene megküzdeniük az égető munkaerőhiánnyal. A fővárosban napi szinten interjúztatnak jelölteket, míg vidéken kéthavonta tartanak kiemelt toborzást.

A cég saját munkavállalói adatbázisán végzett kutatásából jól látszik, hogy a dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, és 80 százalékuk így is 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként. „A több munkahelyen dolgozó aktív korúak mellett egyre nagyobb a gyermekükkel otthon levő fiatal anyukák és a nyugdíjukat kipótló 60 év felettiek aránya is a takarítók között – ismertette az adatokat Udvardy Szabolcs, a Rendi marketingigazgatója. – Egyre több 18-25 év közötti fiatal jelentkezik hozzánk, mert saját bevallásuk szerint a rugalmas, időbeosztásukhoz igazítható takarítói munka jobb lehetőség számukra, mint egy gyorsétteremi pult vagy a gyártósor melletti 10-12 órás műszak.” A főállású bejárónők körében 30-40 óra munkával átlagosnak számít a 120 ezer forint feletti nettó kereset, és az sem ritka, hogy aki többet vállal, 180-200 ezer forint körüli fizetést visz haza.

takaritoi_munkerohiany

Takarítói munkerőhiány

Vidéki kontra budapesti bérek

A vidék és főváros közti bérkülönbség a takarító szakmában is érződik, de kisebb mértékben, mint más foglalkozások esetében. A Rendin keresztül rendelt takarításokra is igaz, hogy Budapest határain kívül valamivel olcsóbban lehet segítséget hívni, az viszont minden esetben egyformán teljesül, hogy a bevétel 80 százaléka a bejárónőt illeti meg. „Hogy ki mennyit dolgozik, azt mindenki maga dönti el. Mi nem osztjuk ki a munkát, a központi adatbázisunkból a takarítók jelölhetik ki, hogy mely címekre szeretnének menni. A választást általában a lakás mérete, az extrák és a földrajzi elhelyezkedés határozzák meg” – ismertette a folyamat működését a marketingigazgató.

A Rendi statisztikáiból az is jól látszik, hogy a fővárosban és a közvetlen közelében élő takarítók megtehetik, hogy maximum 5-10 km-et utazzanak egy-egy munkáért, mivel így is rengeteg cím közül válogathatnak, szemben vidéki társaikkal, akik messzebbre, akár 20 km-re is elmennek, csak hogy megkeressék a betevőt.

KATA-val fehérítenek

A startup alapmodellje szerint rajtuk keresztül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező bejárónők jelentkezhetnek munkára, akik KATA szerint adóznak, vagyis a főállásúak havi fix 50 ezer forintot, míg a másodállásban dolgozók 25 ezer forintot fizetnek az államnak. A számlaképesség mellett az oldalon lévő kötelező online bankkártyás fizetés jelenti a garanciát, hogy nem landol zsebben a takarítói bér. „Nehéz az évtizedes rossz szokásokat átformálni, gyakran szembesülünk azzal, hogy a takarítók nem hiszik el, hogy tisztán is lehet jól keresni ebben a szakmában. Eleinte tartanak tőle, hogy ki tudják-e termelni a KATA költségeit, épp ezért úgy látjuk, hogy a kezdeti pénzügyi terhek csökkentése jelenthetne számukra áthidaló megoldást” – jegyezte meg Udvardy Szabolcs. A portál statisztikái szerint az átlagos kosárérték 10-12 ezer forint, melyből 8-10 ezer forint marad a takarítónőnél. „Ez azt jelenti, hogy az első pár alkalom szinte teljesen fedezi a fix költségeket. Aki pedig belevág, pár hónap után már látja, hogy szinte folyamatosan el tudjuk látni munkával, így csak rajta áll, hogy mennyi lakást vállal el, és mennyi bevételre tesz szert” – tette hozzá a Rendi marketingigazgatója.

Aki maradt, már el se menne

A Rendi pécsi terjeszkedése kapcsán az is kiderült, hogy a takarítószemélyzet utánpótlása azért is nehézkes – különösen a Dunántúlon –, mert a legtöbben már külföldön dolgoznak. A takarítók körében végzett kutatás szerint, aki maradt, már nem is költözne a határon túlra. „A legtöbben családjukra és barátaikra hivatkoztak, ugyanis nem tudják, vagy nem akarják itt hagyni őket. Vannak azonban, akiket a főállásuk vagy épp az életkoruk tart vissza a külföldi munkavállalástól, és persze a nyelvismeret hiánya is gátolja az indulást” – mesélte el a részleteket Udvardy Szabolcs.

 

A kutatás hátteréről

A Rendi Magyarország legnagyobb internetes takarítóközvetítőjeként online és telefonos kutatás keretében vizsgálta saját takarítóinak munkavállalási körülményeit. Az adatfelvétel során 111 bejárónő válaszait rögzítették, melyre 2017. február 20-28 között került sor. A kutatás nem reprezentatív a magyar lakosságra és takarítást vállalókra nézve, de alkalmas a takarítók kereseti és munkaerő-piaci lehetőségeinek megállapítására.

Budapest, 2017. 03. 09. –

The post Takarító startup fehéríti a munkaerőpiacot appeared first on Hírnök Állásportál.

]]>